++
Elérhetőség
Sziklai Tamás
Míg a hidrovetést korábban főként városrendezésnél, parkosításnál, golfpályáknál és egyéb nagy kiterjedésű területeken alkalmazták céges vagy önkormányzati keretek között, addig ma már egyre több magánház környezetének gyors és impozáns füvesítésére is igénybe veszik a kertépítés, gyepesítés során. Mind több olyan, igényes kerttulajdonos van Magyarországon, aki háza, nyaralója köré szép, üde, zöldellő, dús pázsitot szeretne. Ennek leggyorsabb módja a gyeptégla/gyepszőnyeg lerakása, ám egyben ez a gyeplétesítés legköltségesebb módja is. A hidrovetés módszerével azonban jelentős költségmegtakarítással, a gyepszőnyeg árának nagyjából egy ötödéért megvalósítható a füvesítés. Ebben az esetben a vízellátás és hőmérséklet függvényében, 1-2 hetet várni kell arra, hogy a gyep zöldellni kezdjen (a fűmag csírázása nem indul meg 12 C° alatt).
- Alacsony költség
A gyepszőnyeg árának kevesebb, mint egy ötöde a hidrovetés költsége. Pár hét alatt szép, zöldellő kertje lesz, és nem fordulhat elő, hogy a fű nem ered meg. Az alkalmazott technológia rendkívül gyors és egyszerű. A mulcs, amely a védőréteget adja, telepítés után azonnal kellemes zöld színt kölcsönöz a területnek.
- Garantáltan jó minőség
Szép gyepet telepíteni a hagyományos módszerekkel nem könnyű, az eredmény sokszor elmarad a kívánt szinttől. A kikelt fű gyakran csupán foltokban nő és nem alkot egyenletesen összefüggő, zárt gyepet. Ennek legfőbb oka a mag egyenetlen kiszórása.
- Talajtakarás
A védőréteg óvja a magokat a széltől, csapadéktól, valamint a madaraktól. Védőréteg nélkül még a vízszintes, sík terepen is összemosódhatnak a magok kisebb mélyedésekbe, ami aztán foltosan kikelő füvet eredményez. A mulcs biztosítja a kellő nedvességet a csírázásnak indult szemek számára.
Kinek jó a hidrovetés-technológia?
A hidrovetés igen népszerű a golf- és egyéb sportpályáknál, ipari és kereskedelmi munkálatoknál, útépítéseknél, vízgyűjtőknél, bányatalaj helyreállításnál, stb. De a hidrovetés technológiát napjainkban már nem csupán a nagy cégek és hivatali szervek rendelik; rendkívül keresetté vált a háztulajdonosok körében is, akik a kertépítés során minél hamarabb szeretnék élvezni a szép, egységes, üde zöld gyepet.
Vetési árainkat négyzetméterben kalkuláljuk, a terület nagysága, a kért fűmag fajtája, a terepviszonyok és a kívánt adalékanyagok függvényében.
terület - ár/m2 Kiszállási dij: 5000 Ft Kiszállási díj Budapesten kívül: 40 Ft / km* *A kiszállási díj tárgyalás alapját képezheti. A hidrovetést használó kertészek száma rohamosan nő. Ha partnercégeink közül valamelyik Önhöz közelebb található, segítünk felvenni velük a kapcsolatot, így a kiszállási díj csökkenthető. Az ország minden pontjáról várunk érdeklődést.
A talaj megfelelő előkészítése a hidrovetés esetén sem igényel más tennivalókat, mint a hagyományos vetésnél. Amennyiben Ön díszkertjét szeretné füvesíteni, a legjobb eredmény gyom és kőmentes, laza, sima talajszintre előkészített tereprendezés után várható. Amennyiben kívánja, hogy az előkészületi munkákat a Vizözön végezze, keresse irodánkat.
Amennyiben sekély, gyenge minőségű a talaj, érdemes komposztot szórni rá, (min. 1 vödör/m2). Amennyiben a leendő gyepen átjárás lesz, javasolt járólapokat fektetni rá, hogy később ne legyen kikopott, csúnya csík a füvön.
A hidrovetés során folyamatos keveréssel, egyenletesen kerül a víz + mag + trágya + védő talajtakarás (mulcs) elegye a talajra.
A mulcs fa- és papíralapú keverékből áll, amely a talajra juttatva egy összefüggő, kéregszerű réteget alkot. A mulcs magába foglalja a magot és védi azt, megtartja a nedvességet, gátolja a gyomok fejlődését, továbbá trágyaként is szolgál. Környezetbarát megoldás. A mulcs zöld színű, de járdára, útra, vagy esetlegesen házfalra kerülve nem hagy foltot, lemosható (rövid időn belül magától eltűnik).
Bizonyos adalékok igény szerint hozzáadhatóak a keverékhez. Ezek a következők:
Hidrovetésnél a mag a vízzel együtt kerül kiszórásra, így a közvetlen érintkezés biztosítja a gyors csírázást. Igény szerint szinte bármilyen mag, magkeverék alkalmazható, ezáltal nemcsak a füvesítés, hanem a kertépítés is meggyorsítható. A kertépítés során célszerű meghatározni, hogy napos vagy árnyékos legyen a hely, szárazság tűrő legyen-e a fű, illetve figyelembe kell venni, hogy milyen a talajminőség és a terepviszonyok, mekkora lesz a várható igénybevétel (gyerekek, állatok, sport), mi a karbantartás módja, stb. A csírázás sebessége számos tényezőtől függ (az időjárástól kezdve az aktuális évszakon át a locsolás módjáig, stb.) de többnyire már 5-7 napon belül igen látványos növekedés látható. Speciális célokra különböző magkeverékek állíthatóak össze, pl. díszkertekhez, sportpályákra, legelőkhöz vagy erózió ellen, de vadvirág magvakkal színesíthetjük az országutak környezetét is.
A magas foszfortartalmú, ún. "indítótrágya" serkenti a gyökérnövekedést, ezáltal erősebbé, strapabíróbbá teszi a kikelt hajtásokat.
Füvesítés:
Füvesítés lehetséges - fűmag vetésével (a meglévő gyep kezelése gyomirtóval, a terület előkészítése rotálással, a növény- és gyökérmaradványok eltávolítása, finom tükör kialakítása kézi vetéshez, tápanyag utánpótlás, fűmagvetés, hengerezés, beöntözés), vagy:
Gyepszőnyeg bármilyen zöldfelület létesítésénél alkalmazható, de tipikusan a kertépítés során alkalmazzák előszeretettel. Magasabb beruházási költségű, mint a füvesítés, de cserébe azonnal használatba vehető, kész gyepet ad. Az, hogy a füvesítés vagy gyepszőnyeg fektetése mellett döntünk a kertépítés során, többnyire a termőhelyi viszonyoktól, az egyéni elvárásoktól, a létesítendő terület nagyságától, valamint az időbeli tényezőktől függ.
Bármelyiket is választjuk a kertépítés vagy egyéb cél kapcsán, tudni kell, hogy szép, egészséges gyep fenntartása csak napos helyen lehetséges, mivel árnyékban a pázsitfű félék nem fejlődnek megfelelően. A gyep élettartama 8-10 év, így előfordulhat, hogy a telepítéskor még napsütéses terület később a növekvő cserjék és a fák miatt árnyékba kerül, és emiatt a gyep elmohásodik.
Vízágyús füvesítés
A vízágyús füvesítés tulajdonképpen a hidrovetés egy formája: a fűmag vetéséhez jelentős mennyiségű, nagynyomású vizet használnak, és a fűmagot az adalékokkal együtt vízágyúval juttatják a felületre.
A hidrovetési eljárás alapjait a hatvanas években dolgozták ki az USA-ban, az ehhez szükséges gépeket a FINN cég tervezte és építette meg, amely jelenleg is a vezető vízágyú gyártó vállalat, gépeit világszerte alkalmazzák. Az eljárást kezdetben útépítések, bányarekonstrukciók földtöltéseinek füvesítésére fejlesztették ki. A meredek hegyoldalakon, rézsűkön hagyományos vetőgéppel lehetetlen dolgozni, kézi módszerrel pedig túl sokáig tartana és igen fáradtságos munka lenne ekkora területek füvesítését megoldani. Napjainkra több hidrovetési rendszer is kidolgozásra került, ezek az alkalmazott anyagkeverék összetételében különböznek egymástól. Mivel a hidrovetés rendkívül hatékony, egyenletes és garantált gyepesedést eredményez, gyorsan meghódított minden területet. A technológiát ma már a golfpályákon épp úgy, mint magánházaknál, a kertépítés során is alkalmazzák. A vízágyús módszer saját hazájában lett a legsikeresebb: Sinnsinetti közelében (Ohio) a FINN Corporation székhelyének környékén kétszáznál is több gép szórja a területeket, azaz közel annyi, mint a jelenleg Európában dolgozó összes gép együttvéve!
A fűmag
A technológia mindig az igényeknek és az élőhelynek megfelelően állítja össze a fűmagkeveréket. Fontos tudni: A füvesítés minőségét nem a vetőmag mennyisége határozza meg! Sokan az egy m2-re vetendő mag mennyiségével határozzák meg a füvesítéssel szembeni igényeiket az. Ez általában 4 dkg /m2. A megfelelő magmennyiséget azonban csak a keverék pontos ismeretének tükrében lehet kiszámolni, mivel a különféle fajú és fajtájú füveknek különböző a magtömege.
A tápanyag
A célterület talajáról szakvélemény készül, ennek alapján kerül megállapításra a tápanyag feltöltési szükséglet, ennek alapján határozzák meg a tápelemek arányát. Természetesen a természetvédelem szabályainak figyelembe vételével, hiszen a cél a környezet sebeinek begyógyítása, nem pedig újabb természeti károk okozása.
A mulcs
A korábban említett, magas cellulóz tartalmú anyagok egyike kerül be a rendszerbe - amennyiben ez valamilyen melléktermék, akkor a technológia a környezeti terhelést is tudja mérsékelni.
A ragasztó
Általában alga-őrleményből készül, de mindenképp valamilyen szerves alapú ragasztó.
Vízmegkötő anyag
Több olyan gél alkalmazható a vízágyús füvesítésnél, amely a terület vízgazdálkodását segíti elő; az adalékanyag megszívja magát vízzel (ami akár saját tömege kétszázszorosa is lehet!), és a vizet lassan, fokozatosan adja le.
Színezőanyag
A technológia lehetőséget kínál rá, hogy a füvesített területet a kilövéskor zöldre fessük.
Ha már megvannak a keveréket alkotó összetevők, csupán egy tartályra lesz szükség és egy vízágyúra, amelyeket szivattyúval összekötünk, és kész is a vízágyús füvesítő gép… Vagyis majdnem. Sokan próbáltak a fenti recept alapján vízágyús vetőgépet készíteni, de kevés sikerrel. A tartályban lévő elegyet ugyanis folyamatosan keverni kell, hogy kijuttatáskor egyenletes legyen az anyag eloszlása, és nem árt a gépre egy nagy teljesítményű szivattyút szerelni, amelyik akár 50 méterre is képes ellőni a masszát. Az is igen hasznos bizonyos esetekben, ha a gépen van egy külön tömlő, amellyel a vízsugár által el nem ért helyekre is be lehet lőni.
Egy megfelelő géppel minden területet be lehet füvesíteni. Ha a terület nincs messzebb a járható úttól, mint 50 méter, akkor a gépet tengelyre kell szerelni vagy teherautón szállítani, de volt példa arra is, hogy helikopterre függesztett géppel füvesítettek be más járművekkel megközelíthetetlen területeket.
A vízágyús füvesítést eredetileg rézsűvédelmi füvesítésekhez fejlesztették ki, de a technológia gyorsan meghódított más területeket is; ma már az USA-ban a kertépítések során is ezt alkalmazzák. A módszer alapja, hogy egy tartályban összekeverik a fűmagot, vizet, tápanyagot, mulcsot, ragasztót, és esetleg egyéb adalékanyagokat, majd ezt juttatják nagy nyomással a füvesítendő területre. A különböző adalékok biztosítják a mag gyors csírázását és fejlődését, valamint védik a rézsűs felületeket a fű megerősödéséig. A technológia rendkívül hatékony, valamint más rézsűmegkötési technológiákkal szemben jelentősen olcsóbb is, így hazánkban is egyre inkább elterjed.
A fűmag csírázása
A kertépítéssel, parkosítással, füvesítéssel foglalkozó cégek/szakemberek feladata a gyepet alkotó magvak elvetésén túl annak biztosítása, hogy azok ki is kelljenek. Sőt, mivel a füvesítés általában az első nyírás elvégzését is magában foglalja, a kikelt fű első vágása szintén a munkájukba tartozik. Persze, ez nem túl bonyolult dolog, az általános iskolai környezet órákról nyilván mindenki emlékszik a csírázás alapfeltételeire: víz + levegő + megfelelő hőmérséklet.
Ezeken felül a fűmag még némi vékony takarást is igényel a keléshez, amit a hidrovetés a vízzel együtt juttat a területre. Ez azért praktikus, mert ha magvetés előtt öntözzük be a területet, akkor vízveszteséggel kell számolnunk, ha pedig a magvetés után öntözünk, akkor előfordulhat, hogy a felszínen megfolyik az öntözővíz, és a magokat egyenetlenül rakja le vagy lehordja a füvesítendő részről.
A mag a csírázásához szükséges vizet csak a talajból tudja felvenni – erre pedig az kell, hogy a talajjal szorosan érintkezzen. Kézi vagy gépi vetésnél ezt hengerezéssel biztosítják, ellenben hidrovetésnél a szórófej a fűmagot nagy nyomással préseli a talajra, ami rendkívül szoros, stabil kapcsolatot biztosít a fűmag és a föld között még a leggöröngyösebb talajon is.
A füvesítés kulcsa a szükséges mennyiségű víz biztosítása. A csírázás alapfeltétele, hogy a vetőmag megszívja magát vízzel. Mivel nagy területre nehezebb vizet juttatni, mint a magokat egy zsákban vízbe mártani és úgy megszívatni, ezért ezzel a módszerrel már kísérleteztek a kertészek egy ideje, nem túl eredményesen: a nedves fűmagot a területre egyenletesen elvetni nemigen lehet, ráadásul az előcsíráztatott fűmag rendkívül érzékeny, törékeny. A vízágyú ezt a problémát is megoldotta, hiszen itt a rendszer eleve vízben úsztatja a fűmagot, és a vízsugárral kerül a földbe. A csírázást a hidrovetés garantálja, ám a csíranövény ettől függetlenül elpusztul, ha a továbbiakban nem jut elegendő tápanyaghoz és vízhez.
A rézsű védelme
A meredek rézsűknél a víz lemoshatja a friss föld-töltéseket, amíg azt valami - jó esetben egy növény -, nem köti meg. A gyep, de a különféle talajtakaró cserjék is jó szolgálatot tehetnek ilyen téren. A hazai gyakorlatban a rézsűs felületek alig egytizedére szokás talajtakaró cserjéket telepíteni, a rézsűmegkötést javarészt inkább füvesítéssel oldják meg.
A rézsűvédelemnél az idő a legfontosabb tényező: minél gyorsabban kell biztosítani a területet, hogy minél kevesebb ideig legyen esélye a víznek alámosni azt. A vízágyús füvesítés idő tekintetében a leghatékonyabb megoldást nyújtja. A vízágyús füvesítés segítségével a fűmag a legideálisabb körülmények között, megfelelő víz- és tápanyag ellátottsággal fejlődhet.
A vízágyús füvesítés további előnye a rézsű védelemben, hogy ha a mulcshoz talaj erózió elleni adalékokat keverünk, akkor a hidrovetéssel kilocsolt elegy a talajon összefüggő, kéregszerű réteget alkot, amely véd a vízmosással szemben. A mulcs többnyire valamilyen magas cellulóz tartalmú anyag (pl. szalmatörek, szalmadarálék, papírdarálék, papíriszap), ami szerves ragasztóként működik: hozzátapasztja a keveréket a talajhoz, védi a rézsűt és takarja a fűmagot a fű megerősödéséig.
A fű gyors kikeléséhez a talaj felső, pár cm-es rétegének folyamatosan nedvesnek kell lennie, vagyis a vetést követő hetekben akár napi 5-6 alkalommal (kisebb adagokkal) öntözni kell. Ehhez a legjobb megoldás, ha a kertépítés során - a növényültetési, füvesítési munkák előtt -, automata öntözőrendszert telepítünk. Ez később is sok fáradtságtól kímél meg minket, mivel a Kárpát-medencei éghajlaton szép gyepet csak rendszeres öntözéssel lehet fenntartani.
A szép pázsitra a legközismertebb példaként az angol gyepeket emlegetik, ám Nagy Britannia és hazánk éghajlata között jelentős különbségek vannak: Angliában a napsütéses órák száma fele, az éves átlag csapadékmennyiség pedig kétszerese a magyarországinak. Sokan ezt nem veszik figyelembe a kertépítés kezdetén, és csak amikor kész a kert, akkor szembesülnek a kézi locsolás időt rabló, fáradtságos, a száraz nyári hetekben különösen sok időt rabló feladatával. Utólag nehezebb és költségesebb az öntözőrendszer beépíttetése, mivel a meglévő gyepet fel kell szabdalni, az esetlegesen útban lévő cserjéket, fákat kiszedni...
Fűvesítés vagy gyepszőnyeg
Fűvesítés
Kockázat
Magas Minőségét a következő tényezők befolyásolhatják károsan: erózió, szélkár, zivatar, madárkár, gyomosodás, optimálistól eltérő vetési időpont, stb.
Alacsony
Létesítési idő
Tavasz-jó Ősz-legjobb Tél és nyár-biológiailag kedvezőtlen, következménye hiányos, foltos kelés
Egész évben , még fagyos körülmények között is, bármikor, amikor gyepszőnyeg rendelkezésre áll
Talaj előkészítés
Tápanyaggal feltöltött, megművelt, apró morzsás, szintezett, enyhén tömörített, gyom és idegen anyag mentes, simított felület
Vetőmag minősége
Kereskedelemben kapható magok eltérő minőségűek nagy a bizonytalanság a csírázási erély, tisztaság tekintetében
Általános a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő nemesített fajtákból álló, eltérő felhasználási igényű, nagy biológiai igényeket kielégítő keverékek alkalmazása,
Gyepborítás egyenletessége
Taposási károk, erózió, eltérő csírázás körülmények következtében egyenetlen lehet
Teljesen egyenletes
Gyomosodás
Nagyon jelentős problémát okozhat több hónapon keresztül Kezdetben szakember által végzett vegyszeres kezelés válhat szükségessé a gyominvázió visszaszorítására
Minimális, kezelhető
Vízigény
Magas vízigény A vetést az első négy héten állandóan nedvesen kell tartani a megfelelő arányú csírázás érdekében, a csupasz talaj hamar kiszárad
Víztakarékos Fektetés után alapos öntözés az első 2 hétben, utána mérsékelt vízigény, beárnyékolja a talajt, nem szárad ki olyan gyorsan
Talajerózió, vízelfolyás
Esők elmoshatják nemcsak a fűmagvat, hanem a talajt és tápanyagokat is
Heves záporok megkötése eróziós károk és elmosódások nélkül
Látvány
Egyenetlen lehet , nyitott helyekkel
Azonnal vonzó látvány
Használhatóság
Az első 4 hónapban intenzív gondozást ugyanakkor nagyon mérsékelt használatot tesz lehetővé
Legyökeresedésig, lerakás után két hétig kis forgalom, utána igénybe vehető
Létesítési költség
Alacsonyabb
Magasabb
Összességében megállapítható, hogy a füvesítés kisebb telepítési költségekkel jár, mint a gyepszőnyegezés, ugyanakkor a telepítést követően fokozottabb karbantartást igényel, ami a gyakorlatban több élőmunkát, magasabb vízszámlát, és több trágyázási / vegyszerköltséget igényel, ráadásul kezdetben kevésbé használható zöldfelületet biztosít, amelynek a vizuális látványa rendszerint meg sem közelíti az egyébként magasabb létesítési költségekkel járó, ugyanakkor a későbbiekben kisebb ráfordítást igénylő gyepszőnyegezéssel nyert zöldfelület esztétikai élményét. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy füvesítéssel nem érhetnénk el csodálatos eredményt, csak kattintson a képre, és gyönyörködjön egy olyan kertben, melyet "hagyományos" füvesítéssel alakítottunk ki:
Vízágyús füvesítés alkalmazása az útépítések földtöltésein
Mi a vízágyús füvesítés Nem vagyok biztos abban, hogy a cím alapján minden olvasóban pontos kép alakul ki a vízágyús füvesítésről, abban azonban biztos vagyok, hogy nem minden olvasó ismeri ezt a módszert a gyakorlatból, ezért az első sorokat a "Mi az?" kérdés megválaszolásának szentelem. A vízágyús füvesítés az, amikor a kertészek a fűmag vetéséhez nagy mennyiségű vizet használnak, és a fűmagot -sok egyéb más anyaggal együtt- nagy nyomású vízágyúval juttatják a füvesítendő felületre.
A technológia kidolgozása A kertész mesterség írott történelme nem jegyezte le azt, hogy ki és mikor folyamodott ehhez a módszerhez először. Annyit azonban tudunk róla, hogy a ma használatos, teljesen kiforrott eljárást a hatvanas években dolgozták ki az Amerikai Egyesült Államokban. Ha nem ismernénk a technológia születésének helyét, akkor is könnyen kikövet-kezdethettük volna abból, hogy a legtöbb füvesítési feladat ott adódott akkoriban, és a munkaerő ára is ott volt olyan magas, hogy ösztönözte a kertész társakat a hatékonyabb füvesítési módszerek kidolgozására. Az egyesült államokbeli FINN cég volt, aki az eljáráshoz szükséges gépet megszerkesztette, és mind a mai napig ezt a gépet felhasználva a gép tartályába különböző adalékokat kevernek. Tehát a rendszerek a vízbe kevert anyagokban térnek el egymástól. Európában is több vízágyús füvesítéses rendszert dolgoztak ki és működtetnek, de ezek is a más földrészeken gyártott gépeket használják.
A vízágyús füvesítés sikertörténete Természetesen a vízágyús füvesítés a saját hazájában lett a legsikeresebb. Az amerikai gyártó elképesztő adatok sorát közölte arról, hogy milyen sok ilyen gépet használnak abban a városban, ahol a cég dolgozik. A vízágyús füvesítés amerikai szűkebb hazája Sinnsinetti közelében a FINN Corporation gyára (Ohio állam). Sinnsinetti környékén több mint kétszáz ilyen gép szórja a területeket, ez több mint az Európában dolgozó összes gép.
Kezdetben az eljárást az útépítések, vagy bányarekonstrukciók földtöltéseinek füvesítésére használták, erre lett kitalálva. A meredek rézsűkön lehetetlen vetőgéppel füvet vetni, és a kézzel vetett magot is nehéz és fáradtságos gereblyével a földbe bedolgozni. Miután a módszer rendkívül hatékony, ezen kívül egyenletesebb és biztonságosabb kelést eredményez, gyakorlatilag minden területet meghódított, így a vízágyús füvesítési technológiát ma már a füvesítés szempontjából a legkényesebb kertben, a golfpályán is alkalmazzák!
A fűmag csírázása Ennek egyszerű okai vannak, de hogy azokat mindenki jól értse, ahhoz egy nagyon rövid leckét kell venni füvesítésből.
A feladat, amit a kertész a füvesítéskor magára vállal, nem más, mint a gyepet alkotó növények magjának elvetése, és nem utolsó sorban annak biztosítása, hogy ki is keljen. Sőt még az első kaszálása is, hiszen a füvesítésre vállalkozók megbízása általában az első nyírás elvégzéséig szól. A lecke valóban nem bonyolult, sőt ha visszaemlékezünk az általános iskola felső tagozatának élővilág óráira, biztos, hogy eszünkbe jut a csírázáshoz szükséges fel-tételek rövid sora: víz, levegő, megfelelő hőmérséklet.
Ezt még ki kell egészíteni azzal, hogy a fűmag a keléshez vékony takarást igényel. Nos a vízágyús módszer a csírázáshoz szükséges vizet vetéssel együtt juttatja a területre. Ennél jobb nincs, hiszen ha a területet magvetés előtt öntözzük be, akkor annak az a hátránya, hogy vízveszteséggel kell számolnunk, ha pedig vetést követően öntözzük be a területet, akkor rossz esetben előfordulhat, hogy az öntözővíz a földfelszínen megfolyik és a magokat magával ragadva egyenetlenül rakja le, vagy lehordja a füvesítendő területről.
A csírázáshoz szükséges vizet a mag csak a talajból tudja felvenni. Erre csak akkor képes, ha az apró fűmagvak a talajjal szorosan érintkeznek. E szoros kapcsolat kialakulását szolgálja gépi, vagy kézi vetés esetén a hengerezés. A vízágyú a fűmagot hatalmas, 10 atm nyomással préseli a talajra. Ez a leggöröngyösebb humusz-terítésnél is rendkívül szoros kapcsolatot biztosít a föld és a fűmag között.
A terület vízgazdálkodását javítja még az a mulcs is, melyet a maggal együtt lehet kijuttatni ezzel az eljárással. A mulcs azon felül, hogy a magot takarja, csökkenti a párologtatást is.
A vízzel rendben vagyunk, a levegőről, pedig külön nem kell gondoskodnunk, hiszen azt a szabad ég alatt a természet biztosítja.
Sőt a magtakarást is meg tudjuk oldani, ha a vízágyúval mulcsot is lövünk a felületre.
A füvesítés egyik kulcsa: a megfelelő mennyiségű víz biztosítása. A csírázás első lépése, hogy a mag megszívja magát vízzel. Mivel a területre nehezebb a vizet kijuttatni, mint a magot egy kertészetben, zsákokban megszívatni, ezért ezzel az ésszerű megoldással már régóta kí-sérleteznek a kertészek, többnyire eredménytelenül. A fűmag még csak megszívja magát, de a területre egyenletesen elvetni nem nagyon lehet. A próbálkozások során kevertek valamilyen száraz adalékanyagot a nedves fűmaghoz, de az csak összeragadt, arról nem is beszélve, hogy az előcsíráztatott fűmag milyen törékeny, érzékeny. A vízágyú ezt az akadályt is leküzdötte. A rendszer maga úsztatja vízben a fűmagot, és a vízsugár kíméletes csúsz-dáján csúszik a földre az érzékeny magocska.
A fiatal füvecske növekedése A csírázást minden lehetséges módon elősegítettük a vízágyús füvesítéssel, de a csíranövény ennek ellenére is elpusztul, ha a továbbiakban nem jut tápanyaghoz, és vízhez. A víz kérdését körbejártuk. A keléshez szükséges tápanyagot pedig víz-ágyúval is juttathatunk a területre, igény szerint.
A rézsű védelme Most már úgy tűnik, hogy a csírázásnak és a növekedésnek minden problémáját megoldottuk. Egy gond azonban még felmerülhet. Ez pedig éppen a meredek rézsűknél adódik. A víz a friss föld-töltéseket lemoshatja mindaddig, amíg azt valami, legjobb esetben növény, nem köti meg. A gyep, de talajtakaró cserje is jó szolgálatot tesz ez ügyben. A hazai kivitelezési gyakorlat a rézsűs felületek alig egytizedére telepít talajtakaró cserjéket. Több ok miatt, amiket most nem érdemes részletezni, a rézsűmegkötés nagy részén marad a füvesítés. A rézsűvédelemnél az idő a legdrágább. Minél gyorsabban kell lefedni a területet a növényekkel, hogy minél rövidebb ideig adjunk esélyt a vízmosásnak. Egyébként, az azonnali földtakarást nem csak cserjeültetéssel lehet elérni, hanem gyeptéglázással is. Természetesen erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt meg tudják fizetni. Továbbra is divatban marad nagy felületeken a legolcsóbb füvesítési mód, a magvetés. De mi a helyzet a vízágyús füvesítéssel és a kelési idővel? A fűmag kelési ideje biológiailag meghatározott. Egy bizonyos időnél nem tud korábban kikelni a fűmag. Azonban ezt a lehető legrövidebb kelési időt, csak abban az esetben tudjuk elérni, ha a fű szükségleteit a lehető legkorábban, és legjobban elégítjük ki. Arról a fentiekben már meggyőződhettünk, hogy a vízágyús füvesítés minden felmerülő igényt kielégít. A fű kelése és annak kezdeti növekedése a vízágyús technológiával vetett területeken - a többi füvesítési módszerrel összehasonlítva is - az egyik leggyorsabb.
A módszerben rejlik még egy másik csodálatos lehetőség, mely segíti a rézsű védelmét addig is, ameddig a fű nem erősödik meg. Ha a vízhez a fűmag és a tápanyag mellé még megfelelő mulcsot, és ahhoz ragasztó anyagot keverünk, akkor a kilocsolt keverék, a talajon összefüggő filmet alkot, melyet a ragasztó még a földre is ragaszt. A mulcs általában valamilyen magas cellulóz tartalmú anyag. Ez lehet szalma törek, szalma darálék, papír darálék, papíriszap, ki milyen technológiát dolgozott ki. Ezeket az anyagokat kell egymáshoz ragasztani valamilyen szerves ragasztószerrel. Hogy ez éppen mi, az megint a különböző technológia kérdése. A területre ragasztott mulcs takarja a fűmagot, védi a rézsűt a fű megerősödéséig.
A gép Ha tudjuk már, hogy mit kell összekeverni, akkor már csak egy tartályt kell keríteni, arra egy vízágyút kell szerelni, a vízágyút és a tartályt szivattyúval kell összekötni és kész is a vízágyús füvesítő gép. Majdnem. Természetesen többen megpróbálkoztak tartályokat átalakítani vízágyús vetőgéppé a fenti recept alapján. Ezért, vagy azért kevés sikerrel jártak a kísérletezések. A tartályban lévő masszát szüntelenül keverni kell, hogy a kijuttatásnál egyenletes legyen az anyag eloszlása. Nem árt a gépre nagy teljesítményű szivattyút szerelni, amelyik akár 50 méter távolságra is ellövi a füvet. Az is nagyon hasznos, ha a gépen van egy hosszú, kihúzható tömlő, amivel olyan helyeket is be lehet lőni, amelyeket a vízsugár már nem ér el.
A jó gépnek sok előnye van, mert minden területet be tudunk füvesíteni. Ha terület 50 méternél nincs távolabb a járható úttól, akkor a gépet vagy tengelyre kell szerelni, vagy teherautó platójára kell emelni. Már arra is volt példa, hogy helikopter hasa alá függesztett géppel füvesítettek be járművel megközelíthetetlen területeket.
A vízágyús füvesítési technológia
A fűmag A fűmagkeveréket a technológia mindig az élőhelynek, és az igényeknek megfelelően állítja össze. Itt kell megjegyezni, hogy a füvesítés minőségét nem a kivetett mag mennyisége határozza meg. A megrendelők a füvesítéssel szemben támasztott igényeiket gyakran az egy négyzetméterre vetendő mag mennyiségével határozzák meg. Ez gyakran 4 dkg/m2. A megfelelő magmennyiséget csak a keverék ismeretében lehet kiszámolni, mivel a különböző fajú és fajtájú füveknek más és más a magtömege. Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy nem csak fűmag vetésére kínálkozik lehetőség ezzel a technológiával.
A tápanyag A talajról tápanyag feltöltési szakvélemény készül, ez alapján lehet a szükséges tápelemek arányát megállapítani. Természetesen figyelembe kell venni a természetvédelem írott és íratlan szabályait, hiszen a technológia célja a környezet sebeinek begyógyítása és nem azon újabb sebek ejtése.
A mulcs A már említett nagy cellulóz tartalmú anyagok valamelyike kerül be a technológiába. Amennyiben az valamilyen melléktermék, akkor a környezeti terhelést is tudja a technológia csökkenteni.
A ragasztó Általában alga-őrlemény, de mindenkép valamilyen szerves ragasztó.
Vízmegkötő anyag Több olyan gélt alkalmaz a technológia, amely a füvesített terület vízgazdálkodását úgy segíti, hogy az anyag megszívja magát vízzel, ez akár a saját tömegének kétszázszorosa is lehet, és a vizet lassan adja le.
Színező anyag Nem véletlen, hogy ez maradt a sor végére. A technológiák lehetőséget adnak arra is, hogy a területet a kilövéssel egyidőben zöldre fessük. Nálunk azonban nem ez a lehetőség tekinthető a legnagyobb előnyének.
Összefoglalás A vízágyús füvesítési eljárást eredetileg a rézsűvédelmi füvesítésekre dolgozták ki. A technológia olyan sikeresen hódított meg más területeket is, hogy ma már, hazájában, az USA-ban minden kertben alkalmazzák.
A technológia lényege, hogy egy tartályban összekeveri a vizet, a fűmagot, a tápanyagot, a mulcsot, a ragasztót, és esetleg vízmegkötő- és színezőanyagot, majd ezt a keveréket juttatja nagy nyomással a füvesítendő területre. A különböző adalékanyagok biztosítják a mag gyors csírázását és megeredését, továbbá védik a rézsűs felületeket a fű megerősödéséig. A gép minden hordozására alkalmas járműre felszerelhető, így valóban minden területen lehetővé teszi a technológia alkalmazását. A technológia hatékony, és más rézsűmegkötési technológiákkal összehasonlítva is olcsóbb, ezért nem nehéz megjósolni magyarországi elterjedését sem.
Gyepszőnyeg vízsugárral
Egyre több igényes kerttulajdonos van hazánkban, akik szeretnének házuk, nyaralójuk körül szépen zöldellő, dús pázsitban gyönyörködni. Ezt leggyorsabban gyeptégla, ill. gyepszőnyeg lerakásával lehet megvalósítani, ez azonban a legköltségesebb módja a gyep létesítésének. Ha valaki ezt a technológiát választja, minimum 1500-2000 forint négyzetméterenkénti költséggel számolhat.
Mi egy viszonylag ritkán alkalmazott módszert szeretnénk figyelmükbe ajánlani, mely jelentős költségmegtakarítással jár. Ez a vízsugár segítségével történő füvesítés a gyepszőnyeg árának kb. 20 százalékáért elvégezhető. A kisebb költségnek azért "ára" van: arra, hogy kertje zöldellni kezdjen, a hőmérséklettől és a vízellátástól függően 1-2 hetet várni kell. (A fűmag csírázása 12-14 C° alatt nem indul meg.)
Akinek van türelme ezt az időt kivárni, nem fog csalódni, a kikelő fű rövidesen sűrű, dús lesz.
A gyors keléshez elengedhetetlen az, hogy a talaj felső néhány centiméteres rétege folyamatosan nedves legyen. Legmegfelelőbb, ha a kertbe automata öntözőrendszert telepítünk a növényültetési, füvesítési munkák előtt. Ez a későbbiekben is sok időt takarít meg számunkra, mert a Kárpát-medencei éghajlat alatt szép pázsitot csak rendszeres öntözéssel tudunk fenntartani. Akinek van, vagy volt már valaha kertje, ezt megtapasztalhatta.
A szép gyepre közismert példaként gyakran a Nagy Britanniában található gyepeket említik. Jelentős különbség van azonban a két ország éghajlata között. Magyarországon a napsütéses órák száma kétszerese, az éves átlagos csapadékmennyiség pedig csak a fele az Angliainak.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezt nem veszik figyelembe. Mikor kész a kert, akkor szembesülnek azzal, hogy a tömlővel való locsolás a nyári száraz hetekben esetleg órákat vesz el minden napjukból. Utólag már nehezebb és költségesebb is az öntözőrendszert beépíteni, mert a már meglévő gyepet kell felszabdalni, valamint gyakran útban lévő cserjéket, fákat kell kiszedni helyükről.
A vetés utáni hetekben tehát a gyors kelés érdekében gyakran (napi 5-6 alkalommal), kisebb adagokkal öntözni kell!
A füvesítéshez teljesen előkészített területre van szükségünk. Az előkészítés során a következő munkafolyamatokra lehet szükség:
Gyommentesítés Egynyári gyomok esetén elegendő a mechanikai gyomirtás, vagyis a terület felrotálása ill. kapálása. Ennek elvégzése után a gyomok maradványait le kell gereblyézni a területről. Amennyiben évelő gyomoktól fertőzött a terület (pongyola pitypang, tarack, lóhere, folyondár szulák stb.) elengedhetetlen a vegyszeres gyomirtás. Ezeknek a növényeknek a gyökerei még a 20-30 cm vastagságban elterített termőföldrétegen is áthatolnak, ezért mielőtt erre sor kerül, mindenképpen érdemes a gyommentesítést elvégezni. A kikelt fűből már nehezebb az eltávolításuk, az egyszikű gyomoké (tarack) pedig a fű elpusztítása nélkül egyenesen lehetetlen.
Talajlazítás Ez történhet a terület nagyságától függően ásással, ill. rotációs kapa használatával. Elegendő kb. a talaj felső 10 cm-es rétegét fellazítani. Frissen elterített kerti föld esetén ezt a munkát természetesen nem kell elvégezni, elegendő a gereblyével történő elegyengetés. A talaj finoman megmunkált, aprómorzsás legyen.
Talajtömörítés A fellazított, elegyengetett talajt vissza kell tömöríteni olyan mértékben, hogy a talajon lépkedve a láb ne süllyedjen bele. Erre azért van szükség, mert egyrészt a fellazított, vagy frissen elterített talaj több centimétert ülepedni fog még és esetleg így alacsonyabb lesz a terepszint, mint ahogyan szeretnénk. Szükség esetén még teríthetünk rá néhány centiméter vastag földréteget ilyenkor. Másrészt a füvesítés elvégzésekor rá kell mennünk a talajra és nem lenne sem jó, sem esztétikus, ha mélyre süllyedt lábnyomok ?díszítenék" a területet. A tömörítés eszköze a sima henger, ezzel az eszközzel házilag is elvégezhető ez a munkafolyamat. Barkács áruházak, nagyáruházak kertészeti részlegeiben beszerezhető henger, melyet vízzel kell megtölteni, így eléri a kívánt súlyt ahhoz, hogy a munka elvégezhető legyen vele.
gép tartályába az alábbi anyagok kerül(het)nek: - Fűmag. A talajtípustól, a kert tájolásától, az öntözési lehetőségtől, a megrendelő igényétől függően választhatjuk ki a megfelelő fűmagkeveréket. - Víz. A fűmag kijuttatásának a közege, emellett a fűmag csírázását is megindítja. - Mulcs. Papírrost alapanyagból készül. A keverékkel kijuttatva összefüggő bevonatot alkot a talajon. Védi a magot a kiszáradástól, valamint attól, hogy az öntözővíz foltokban összemossa. Megtartja a talajnedvességet, visszaszorítja a gyomosodást. - Rögzítő. Természetes alapanyagú ragasztó, mely a keverék alkotóelemeit rögzíti egymáshoz. - Tápanyag. A csírázás megindulásához, a gyökerek fejlődéséhez magas foszfortartalmú, vízoldható műtrágyát használunk. - Záró rostanyag. Amennyiben meredek rézsűkön kell füvesítést végezni, ez az anyagot is a keverékhez adjuk. Ennek hatására kéregszerű, keményebb bevonatot kapunk, mely ellenáll a víz eróziós hatásának. - Vízmegkötő anyag. Azokon a területeken alkalmazandó, ahol nem lehetséges a kelés szempontjából optimális mennyiségű vizet rendszeresen kijuttatni a vetés után. - Színezőanyag. Igény szerint természetes alapanyagú festéket adhatunk a keverékhez, mely a területet azonnal zöldre festi. Az anyag néhány nap után színét veszti. - Amykor. Vékony, vagy szerves anyagban szegény talajon alkalmazandó, gombákból álló készítmény. A fű gyökereivel kapcsolatot létesít, elősegíti a tápanyag- és vízfelvételt.
Működés közben a füvesítő gép tartályában folyamatos az összetevők keverése. Ennek kijuttatásával a munkát el is végeztük, a kelésig már csak az öntözésről kell gondoskodni.
A fűfajok viselkedése a keverékekben:
Vetőmag mennyiség:
A vetés ideje:
A kertben szép pázsitot vagy gyepet, a legkedvezőbb nyár végén vagy kora ősszel létesíteni. Így nem éri a friss vetést aszályos meleg és a következő évre igen csak megerősödik. A füvesítési munkákat a terület előkészítésével kell kezdeni. Elsőként a felesleges növényeket és gyomokat kell eltávolítani, majd az egyéb hulladékokat (cserép, műanyag és vas) kell eltávolítani a területről.
Ha nagyon sekély és rossz minőségű a kiszemelt talajunk, akkor érdemes jó minőségű földet, vagy komposztot szétszórni, legalább négyzetméterenként 1-1 vödörnyit. Ha a leendő pázsitunkon átjárás is lesz, akkor célszerű kőlapokat letenni egymástól lépésnyi távolságra, hogy később ne legyen csúnya és kikopott csík a füvön. Az előkészített területet lehetőleg mélyen ássuk vagy kapáljuk (rotáljuk) fel. Ezután gondosan gereblyézzük el, majd az elgereblyézett talajt tömörítsük. Ehhez alkalmas egy könnyű henger, de ha az nincs, két kisebb deszkadarabot rögzítsünk a lábunkra papucsszerűen. Ezután egymás mellé lépkedve tömöríthetjük a talajt. Ha ezzel végeztünk, megkezdhetjük a fűmag vetését. Többféle fűmag kapható: pázsitkeverék, nagyobb tűrőképességű fűállomány, sportpályakeverék, úgyhogy ha eldöntöttük melyik a legjobb számunkra, akkor belevághatunk. Bármelyiket is választottuk négyzetméterenként 3-4 gramm elegendő. Túl sok magot nem érdemes elhinteni, mert akkor nem tudnak jól kifejlődni. Az elszórt magot célszerű kb. 1 cm szitált komposztfölddel vagy tőzeggel betakarni. A földet kis lapáttal vagy kézzel szórjuk szét, majd nagyfogú gereblyével kicsit gereblyézzük át. Az elszórt magokat centiméterről-centiméterre haladva a gereblyével finoman ütögessük bele a földbe. Miután mindennel végeztünk, jöhet egy tömörítő hengerezés vagy lapogatás és végül egy alapos beöntözés. Ügyeljünk a beöntözésénél arra, hogy ne keletkezzenek tócsák, különben a fűmagok kimosódnak és egy helyre tömörülnek. A legjobb egy porlasztott vízsugárral való öntözés. Ezután nincs más dolgunk, mint várni pázsitunk előbukkanását, ami 8-10-12 napon belül be is következik, persze megfelelő permetező öntözések mellett. Ahogy a fűszálak magassága eléri a 10-15 cm-t, kerüljön sor az első nyírásra. A levágott fűdarabokat haladéktalanul gereblyézzük össze, és alaposan öntözzük meg. Mindezek után hátradőlhetünk a hintaágyunkban, és gyönyörködhetünk a csodás, méregzöld pázsitunkban.
gyepápolás a kert életben tartásának legfontosabb lépése. A gyepápolás nemcsak az öntözésből áll. Ahhoz, hogy a kert szép legyen, és egészséges az öntözésen túl a gyomirtásra és a megfelelő tápanyag bejuttatására is nagy figyelmet kell fordítani. A szakemberektől meg kell kérdezni, hogy mikor érdemes locsolni és mennyi vízre van szüksége a talajnak. Ahhoz, hogy a fű szépen nőjjön, átlagosan 20-30cm mélyre kell a víznek jutnia. A locsolásra 5-6 naponta kell sort keríteni és inkább az esti órákban. Ahol automata öntözőrendszer van, ott nem kell erre különösebb figyelmet fordítani. Akinek nincs automatikus öntözőrendszere, az hajlamos azt a hibát elkövetni, hogy túlöntözi a füvet. Nem tesz jót sem a túl sok víz, sem a kevés víz. A locsoláson túl fontos a trágyázás . El lehet követni azokat a hibákat, hogy nem a megfelelő trágyát használják, nem a megfelelő mennyiségben. A legismertebb műtrágyákon túl már vannak olyan anyagok, melyek nem egyszerre juttatják a földbe a tápanyagot, hanem fokozatosan, ezek az ún. szabályozott lebomlású műtrágyák. De van, aki ragaszkodik a természetes alapú anyagokhoz, azok használhatják a komposztot vagy az istállói trágyát.
A gyomirtás is lényeges, hiszen ha nincsvele foglalkozva, akkor elszaporodhat a kertben én nagyon nehéz kiírtani. A gyomirtás történhet kézzel, bár ídőigényesebb, de lehet gyomirtószerekkel is. Ezzel azonban vigyázni kell. Kérje szakember segítségét. Nagyon fontos még a gyepszellőztetés , mélyszellőztetés. Ezt tavasszal, vagy kora ősszel ajánlatos elvégezni, száraz időszakban. Ennek segítségével az elhalt szálak kikerülnek a fűszálak közül, és a föld egy kicsit fellélegezhet, ezáltal dúsabb lesz és ellenállóbb a fertőzések ellen. A szellőztetés végezhető kézzel, de ma már vannak olyan gépek, melyek kimondottan erre lettek kialakítva.
Ha kipusztult folt van a kertben, mely nem szép látvány és gyorsan kellene a segítség, akkor a gyeptégla a legpraktikusabb. Arra azonban figyelni kell, hogy ne legyen nagyon eltérő a már meglévő gyepszőnyegtől.
A füvesítés nagy odafigyelést igényel. Fontos, hogy mikor van elszórva a mag, milyen mag van használva, milyen a talaj szerkezete, tápanyagtartalma. Sok-sok tényezőnek kell megfelelni.
A legalkalmasabb időpont tavasz eleje, vagy kora ősz, fagy előtt. Mielőtt bármihez is hozzákezdünk először a talajt elő kell készíteni , gyomtalanítani kell. Agyomirtás után kb. 10-14 nap múlva lehet kiszedni az elhalt gyomokat, kavicsokat, rögöket. Ezek után jöhet a felásás , mely után a talajt 2-3 hétig pihentetni kell, hogy a talaj összeálljon, kialakuljon majdnem végeleges formája. A felásást követi a trágyázás . Ezt lehet mesterséges vagy otthoni (komposzt) segítségével megoldani. Aztán jöhet a fűmag . Manapság annyi fajta fűmag közül lehet választani, hogy alig lehet eldönteni melyik a legjobb. A lényeg, hogy minőségi fűmag legyen. Nem szabad sűrűn szórni, mert nem lesz szép pázsit. Ha elszórtuk a fűmagot, akkor utána meg kellhengerelni a földet, hogy kb. fél cm mélyre kerüljenek a magok. Nem szabad elfeledkezni alocsolásról sem. Míg ki nem nő, addig mindenféleképpen sűrűbb időközönként kell öntözni.
Gyepápolás lépései:
